Közvetlen vizuális megfigyelés
Színváltozás: A normál gyanta csiszolókorongnak egységes színe van. Túlmelegedés után a felület feketévé válik, és égett sárga foltok jelennek meg. A lokalizált elszenesedett területek jelentősen sötétebbek lesznek, és minél nagyobb a szénsavas terület, annál súlyosabb a túlmelegedés.
Rendellenes felületi állapot: Túlmelegedés után a gyanta meglágyul, ami felgyorsítja a csiszolószemcsék leválását. A csiszolókorong felülete egyenetlen kopást mutat, és a csiszolószemcsék darabonként leválnak. Egyes kerekeken kisebb repedések vagy élletörések is megjelenhetnek.
Szag Ítélet
Túlmelegedés után a gyanta lebomlik, és kifejezetten égett gyanta szagát bocsát ki, amely egyértelműen különbözik a normál csiszolás fémszagától. Minél erősebb a szag, annál nagyobb a túlmelegedés és a szenesedés mértéke. Ha gumikötésű-köszörűkorongról van szó, a hosszan tartó túlmelegedés savanyú, öregedő gumiszagot vált ki.
Rezgés és kézi tapintás: A túlmelegedés és a szénsavasodás megzavarja a köszörűkorong egyensúlyát, ami jelentősen megnövekedett vibrációt okoz alapjárati futás közben. A normál köszörülés során fellépő hirtelen vibrációnövekedés valószínűleg túlmelegedést és a köszörűkorong szerkezetének károsodását jelzi.
Kéziszerszámok használatakor a fogantyú normálnál lényegesen nagyobb-rezgése- és a szokatlanul forró munkadarab hőmérséklete is azt jelzi, hogy a csiszolókorong túlzottan felmelegszik.
Rendellenes megmunkálási teljesítmény: A túlmelegedés két rendkívüli teljesítménybeli rendellenességet okozhat a köszörűkorongban:
Hirtelen megnövekedett kopás: A kiterjedt kopásvesztés a vágási/köszörülési hatékonyság hirtelen csökkenéséhez vezet; a köszörűkorong a normálnál sokkal gyorsabban kopik ugyanazon megmunkálási terhelés mellett.
Passziválás és forgácskiszívás: A lágyított gyanta eltömíti a pórusokat, ami fényes, passzivált felületet eredményez, amely nem tudja csiszolni a munkadarabot, jelentősen megnövekedett előtolási ellenállással.
